A hatalom nem a tudás, mint ahogy sokan hiszik, hanem a csábítás. A vágy, amely ott ég mindenki lelkében, amitől izzik mindenki tekintete. A fékezhetetlen ősi ösztönök, a birtoklási vágy, a szenvedély. Hiába van hatalom a kezedben és bölcs tudás az elmédben, ha a csábítás ősi fortélyai nincsenek birtokodban, mert a vágy nem szerelem, csupán megtévesztés. A vágy csak egy elemi ösztön, melyet bármennyire is próbálsz elfojtani magadban, tüze mégis ott ég szemedben, mikor a kísértés a legnagyobb. A hatalom az, mikor képes vagy megfékezni magadat és a belőled előtörni vágyó vadállatot, amikor a csábítás és a szenvedély a tetőfokára hág. Akkor kell erősnek maradnod, mikor a szenvedély belülről perzsel és égeti tested minden porcikáját, ahogy a vágy tüzében égsz. Akkor vagy méltó a rangodhoz, hű az elveidhez és érdemes a koronára, ha ellentmondasz a csábításnak, ami ujjai közé akarna csavarni, hogy bábként rángasson ragacsos szálain, melyeket testedre tekert. Akkor lehetsz csak hatalmas, ha képes vagy felállni a földről, ahová a sorsod taszított, de te vállalva a kockázatot felemelkedsz annak ellenére, hogy tudod bármikor visszasüllyedhetsz. Akkor vagy igazán életre és uralkodásra való, ha nem bízol senkiben csak saját magadban, ha nem várod meg míg hátba döfnek, hanem elhajolsz a kés elől mielőtt azt szívedbe mártanák. Senkiben nem bízhatsz, még a barátaidban sem, mivel a barátság nem bizalom, hanem irányítás, gyengeség. Nem törődhetsz senkivel ha erős akarsz maradni, csak önmagad lehet fontos, akit mindenáron meg kell védened mindentől, főként a szív sebeitől, melyekre nincs gyógymód. Ha egyszer kitárod a szívedet már nincs lehetőséged visszalépni, mivel a szerelem hűs mérge egyből átjárja szívedet és addig szorítja míg mérgező tőrével halálos sebet nem tud ejteni rajta. A politika világában nincs helye a szenvedélynek, ha hű akarsz lenni sorsodhoz nincs helye szerelemnek szívedben, ha kötelességed van nem vágyakozhatsz többé semmi és senki iránt. Addig kell beteljesítened sorsodat, mielőtt a szívedbe férkőzik egy cseppnyi gyűlölet vagy harag mert attól csak egy hajszálnyira van a szerelem. Addig kell igent mondanod, mielőtt kifutsz az időből és hagyod, hogy az érzelmek elsodorjanak és pecsétet nyomjanak szívedre.Mielőtt viszont elfogadnád és beletörődnél a sorsodba, előtte szabadnak, sebezhetőnek kell lenned, hogy ne anélkül éld le az életedet, hogy ne mondhasd el, egyszer valamikor régen az életed ösvényének legelején szerettél valakit, kinek forró csókját azóta is érzed ajkaidon és bűnös vágyat érzel minden magányos éjszakán, mert el kellett válnod tőle, mikor sorsod más útra vezetett. Néha úgy érezheted, mintha a szerelem lenne a legjobb dolog a világon. Elfelejtet veled mindent, mintha újrakezdenél mindent. Biztonságban érzed magad tőle. De a szerelemtől érezheted úgy, mintha nem tudnád magad irányítani. Félhetsz. Mintha addig enne téged, amíg semmi nem marad belőled. De talán, ha bátorság lakozik szíved legmélyén, ha nem félsz kockáztatni és hinni abban, hogyha szembeszállhatsz a végzeteddel talán megváltoztathatod azt ami már előre elterveztetett. Mert hiába írták meg sorsodat sötét csillagok alatt, és hiába próbál az élet mozgatórugója a számodra kijelölt ösvényen tartani, te még leléphetsz róla, ha mersz szeretni és vállalni, hogy a bánat fogja szívedet az örök fájdalom néma keserű sötétségébe taszítani, akkor te egy igazi harcos vagy...
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése